Augusztás 23-án délután tart beszédet az amerikai jegybank elnöke a Jackson Hole-i konferencián. A korábbi években többször is előfordult, hogy itt jelentettek be fontos monetáris politikai irányváltásokat. Mivel a Fed éppen a kamatcsökkentési ciklus elkezdése előtt áll, így minden befektető árgus szemekkel fogja követni a konferenciát.
Hatalmas jelenleg a bizonytalanság a világpiac motorjának számító amerikai gazdaság egészségével és várható teljesítményével kapcsolatban, ma azonban olyan makroadatok érkeztek, amikből arra lehet következtetni, hogy nem annyira indokoltak a recessziós félelmek az USA-ban, mint azt korábban gondoltuk. Raliznak is a tőzsdék, ráadásul az egyik vezető részvényindex olyan szintre került, ami akár vízválasztó is lehet: ha innen sikerül még tovább menetelni, akkor akár az új csúcsok is jöhetnek a tőzsdéken. De melyik szintekre érdemes most odafigyelni?
Hiába a zuhanó olajárak, az erősödő forint és a változatlan adóterhek, gyakorlatilag stagnált az elmúlt másfél hónapban a benzin ára. Mégis mi történik itt? A benzinkutasok nyerészkednek ilyen látványosan? Már rég 600 forint alatt kéne lennie egy liter üzemanyagnak? Megint elhúztunk a régiós mezőnytől, jöhet ismét a csattanós kormányzati kommunikáció? Mire lehet számítani, elkezd végre csökkenni a benzinár Magyarországon? Négy kérdés, egyik fontosabb, mint a másik - elemzésünkben igyekszünk megtalálni rájuk a választ.
A júliusi vártnál rosszabb munkaerőpiaci adatok óta a befektetők figyelme a recessziós kockázatok felé irányult, és ebben a kontextusban érdemes szemlélni a mostani inflációs adatot is. A várakozások szerint kismértékben csökkenhet az előző hónaphoz képest az amerikai infláció, azonban a piaci reakció akár el is térhet a korábban megszokottaktól. A ma érkező inflációs adat várható hatásait és piaci jelentőségét járjuk körül ebben a cikkben, ami azért is aktuális, mert a Nasdaq 100 technológiai túlsúlyos index 20%-os esése után minden bejövő új információt árgus szemekkel figyel a piac.
A vártnál érdemben alacsonyabb lett az amerikai termelői infláció, ami kedvező lehet a szeptemberi Fed kamatdöntő ülése szempontjából: a friss adat ugyanis beleillik abba a trendbe, hogy az amerikai gazdaság lassulásával együtt az inflációs nyomás is csökken, ez pedig afelé mutat, hogy a Fed elkezdheti szeptemberben a kamatcsökkentési ciklusát. A hír hatására megugrottak az amerikai részvényindexek, az erősödést a Nasdaq vezette.
Tegnap némi erősödést láttunk a forintban az euróval szemben, de nem történt nagy mozgás. Kedden folytatódott a szerény mértékű erősödés, a forint 393 alatt is járt, késő este 393 fölött mozog az euróval szemben. A ma közzétett amerikai termelői infláció sem hozott érdemi mozgást, fontos azonban megjegyezni, hogy a fontos hírek a hét második felében jönnek.
Az munkavállalók egyre inkább úgy érzik, hogy a jelenlegi munkahelyükön ragadtak, mivel a munkaerőpiaci lehetőségek szűkülnek az Egyesült Államokban. A munkaügyi szakértők ezt a tendenciát egy esetleges recessziótól való növekvő félelemnek tulajdonítják, ami történelmileg arra késztette a munkavállalókat, hogy jelenlegi állásukban maradjanak.
Turbulens héten vagyunk túl a tőzsdéken, a makroadatok érkezéséből arra lehetett ugyanis következtetni, hogy az amerikai gazdaság recesszióba került, ezt követően a piacok azt kezdték árazni, hogy a Federal Reserve hamarabb kezdhet kamatvágásba, hogy segítse a növekedést. Ezt követően viszont a várakozásoknál jóval jobb munkaerőpiaci adat is érkezett az USA-ból, ami arra utalt, hogy talán mégsem fogyott ki a lendület az amerikai gazdaságból.
Ezen a héten is sok piacmozgató eseményre lehet számítani, elég az amerikai inflációs adatra gondolni - a mai nap azonban viszonylag csendes mederben csorog, az irányadó európai és amerikai indexek felemásan teljesítettek, mérsékelt elmozdulásokkal. Vannak viszont izgalmak a magyar tőzsdén, sikeres kitörést láthattunk ugyanis a Nyomda részvényénél, új történelmi csúcsra száguldott az árfolyam.
A közepes és alacsony jövedelmű amerikai családok jelenleg lényegesen kevesebb likvid forrással, például bankbetétekkel rendelkeznek, mint amennyivel a COVID-19 világjárvány okozta zavarok előtt rendelkeztek. Ez olyan pénzügyi feszültségeket okoz, amelyek veszélyeztetik a gazdaság gerincét jelentő fogyasztói kiadásokat.
Bár a részvénypiacok visszanyerték egy részét a hét elejei veszteségeiknek, egyre több szakértő tart attól, hogy Kamala Harris nem számíthat könnyű kampányra, mivel az amerikai gazdasági környezet nem biztos, hogy kedvező lesz a novemberi választások előtt.
Egy erős félév után sokkoló részvénypiaci esésnek lehettünk szemtanúi az utóbbi napokban, és a kötvénypiac sem épp a nyugalom és kiszámíthatóság szigete. A Portfolio által megkérdezett szakértők szerint az elmúlt hetek hozamcsökkenésével jelentősen nőtt a beárazott recesszió valószínűsége, a részvénypiacok kapcsán megosztottak a várakozások: egyesek szerint nincs nagy potenciál a további emelkedésre, mások szerint az esés nagy részén már túl vagyunk. Ami a forintot illeti, a megkérdezett portfóliómenedzserek nem tartják kizártnak, hogy a forint árfolyama az idei évben átlépi a 400-as szintet az euróval szemben.
Négyféle módon is növelheti majd az amerikai inflációt egy második Trump-kormányzat – véli Joseph E. Stiglitz. A Project Syndicate-nek adott interjúban a Nobel-díjas közgazdászprofesszor a négy inflációs kockázat között az amerikai bevándorlási szabályok Trump által tervezett szigorítását, a fiskális fegyelem várható lazulását, a monopóliumellenes politika szinte biztosra vehető feladását, valamint a Fed ügyeibe való valószínűsíthető beavatkozást nevezte meg. Továbbá az interjúban kihangsúlyozta, hogy szerinte a neoliberalizmus megbukott. A választók viszont – ahogy fogalmazott – a „jobbközép” politika kudarcára úgy reagáltak, hogy a szélsőjobb felé fordultak, ami a Columbia Egyetem professzora szerint csak súlyosbítani fogja a problémákat azáltal, hogy a nagyvállalatok még több hatalmat kapnak.
Az amerikai recessziós félelmek erősödése Kínára is kedvezőtlenül hat. A kínai vezetés régóta próbálja élénkíteni a gazdaságot, de ezek az intézkedések eddig mérsékelt sikert hoztak csak, hiszen a belső fogyasztás nem kiemelkedő, most pedig az exportszektor lassult be, amit a júliusi adatok is alátámasztanak. Ezután fokozódhat a nyomás a kínai vezetésen is, hogy újabb lépéseket tegyen a növekedési célok elérése érdekében.
A híres amerikai recessziós indikátor megalkotója, Claudia Sahm szerint a Fed-nek 50 bázisponttal kellene csökkentenie a kamatokat szeptemberben, de egyelőre annál korábbi, úgynevezett vészhelyzeti kamatvágásra nincs szükség. Elmondása szerint, ha a bejövő adatok ne kezdenek el javulni, akkor a recesszió kockázata valós lehet.
A részvénypiacok előző hetekben látott esésével együtt a kötvénypiacokon is bekövtekezett a fordulat, a hozamok látványosan estek, az esés az elmúlt pár napban felerősödött. Magyarországon is jelentős hozamcsökkenést látunk, a 10 éves kötvény hozama hathavi mélypontra esett. A hozamok esésének vannak kedvező hatásai, ám hogy ezek mennyire tudnak érvényesülni, az azon múlik, hogy a folyamatot kiváltó hatások mennyire tartósak.
Mutatunk két indikátort, ami hónapokkal korábban jelezte, hogy a kötvénypiac már nem az inflációtól, hanem a lassuló gazdaságtól fél. Bár a részvénypiacnak idő kellett, mire vette az adást, de, mikor észhez tért nagyon csúnya vérengzés lett a vége. Ezek az indikátorok abban is tudnak segíteni, hogy mikor lesz stabil alapja a részvénypiaci emelkedés folytatódásának.
Vége a nyugodt időszaknak, a forint gyors gyengüléssel ismét megközelítette a 400-at az euróval szemben. A forint viszonylag nyugodt piaci környezetben is hajlamos ilyen elmozdulásokra, ám az utóbbi napok egyáltalán nem nevezhetők ingerszegénynek: amerikai, magyar, de még a japán fejlemények is mind a forint gyengülésének irányába mutatnak. Rövid távon a technikai szintek állíthatják meg a forint gyengülését, középtávon pedig a piaci hisztéria mérséklődése, valamint a jegybank(ok) rábeszélése okozhat enyhülést.
Az elmúlt hetekben érdemi esésnek indultak a globális tőzsdék, amely különösen múlt pénteken és ma hajnalban gyorsult be. Az amerikai recessziós kockázatok emelkedése, a japán jegybank monetáris szigorítása és az AI-val kapcsolatos bizonytalan hírek együttesen járultak hozzá a piacok eséséhez egy olyan helyzetben, amikor azok amúgy is túlvettek voltak és a részvénypiaci emelkedést már csak egy maroknyi cég vitte a hátán. Érdemes körüljárni azt, hogy milyen okok vezettek az eséshez és mi lehet ennek a következménye.
A befektetők erős piaci volatilitásra készülnek hétfőn, amikor a globális piacok újra megnyílnak, mivel a kereskedők aggódnak amiatt, hogy a Federal Reserve túl lassan reagált az amerikai gazdaság lassulásának jeleire, és gyors kamatcsökkentésekről kell döntenie, hogy ne legyen gazdasági visszaesés a világ legnagyobb gazdaságában.
A jegybankok szerepe látványosan felértékelődött az utóbbi években, tőlük várjuk, hogy letörjék az inflációt, majd beindítsák a gazdasági növekedést. Ehhez a komoly feladathoz óriási közgazdasági szaktudás és rendkívüli tapasztalat szükséges. Egy dolog viszont nem kell hozzá: közgazdasági végzettség. A világ legfontosabb jegybankjainak első emberei ugyanis többnyire jogászok, de akad köztük egy történész is. A papír viszont csak egy dolog: aligha akad bárki, aki megkérdőjelezi az aktuális jegybankelnökök hozzáértését.
Akár egy közel 40 százalékos zuhanás is benne lehet a pakliban.
Itt vannak a 2024-es számok.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Átfogó jelentést adott ki az Ember nevű agytröszt.
Értékes zsákmányt sikerült megszerezni.
Ami Trump körül történik, az egyelőre jót tesz a kereskedési bevételeiknek.
Hosszú ideje nem látott összeomlás történik a tőkepiacokon.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
